babetta

Carl G. Fisher 1911-ben egy Stoddard-Dayton kormánya mögött vezette fel az első indianapolisi ötszáz mérföldes autóversenyt

1911-ben rendezték meg először az indianapolisi ötszáz mérföldes versenyt, itt debütált az első "pace car", vagyis felvezető autó is. Carl G. Fisher, az Indianapolis Motor Speedway alapítója az autóverseny első öt évében maga vezette a mezőny előtt haladó autót, melynek feladata, hogy az első, bemelegítő körben diktálja a tempót a versenyzőknek, akik a kör végén gördülőrajttal kezdik meg a futamot.

Egy francia kaszkadőrcsapat, a Stuntattitude újabb videóval jelentkezett, a Ring Race-ben Párizs utcáin száguld egy Porsche 911 GT3 és egy Lamborghini Gallardo Superleggera. Valószínűleg nem kérték ki a rendőrség előzetes engedélyét a forgatáshoz, mivel a hömpölygő esti forgalomban vették föl a látványos jelenteket, és láthatóan a sebességkorlátozásokat sem tartották tiszteletben.

Profi munkának tűnik a rövidfilm, alaposan megtervezték az útvonalat, a helyszíneket a Stuntattitude emberei biztosították a forgatáson. Még egy egykerekező sportmotor is feltűnik a film közepe táján, ami természetesen nem a véletlen műve. A sofőrök sem ma kezdték a szakmát, Nicolas Navarro és Julien Piquet láthatóan könnyen zabolázta meg a 435 illetve az 570 lóerős autócsodákat, még a macskaköves utcákon is.

A francia fővárosban már 1976-ban is készült egy híres rövidfilm, a C’était un Rendezvous (Randevú volt), amelyben egy Mercedes-Benz 450SEL 6.9 száguldozik a kihalt utcákon. Ezt a nyolcperces filmet a cannes-i aranypálmás, és kétszeres Oscar-díjas Claude Lelouch rendezte. Lelouch vonzalma a száguldáshoz nem csak emiatt a filmje miatt nyilvánvaló, forgatott már korábban a Le Mans-ról és a Tour de France-ról is.

A C’était un Rendezvous-ban tulajdonképpen semmi mást nem csinált, csak egy giroszkópos kamerát rögzített Mercedes-Benz SEL450 6.9-esének orrára, és felvette a száguldást a Porte Dauphine-től a Sacré-Coeurig. Alkalmasabb autót nehezen találhatott volna, mivel a Mercedes korának egyik leggyorsabb limuzinjának számított 225 km/órás végsebességével és 7,6 másodperces gyorsulásával, még önzáró differenciálmű is volt benne. Acél helyett a Citroëntől beszerzett hidropnumatikus felfüggesztéseket alkalmaztak benne, ami miatt alig rázkódott a kamera.

Lelouch annyit módosított a filmen, hogy a Mercedes 286 lóerős V8-asa helyett saját, V12-es motorú Ferrari 275 GTB-jének a hangját keverte rá a végső változatra. Hallható is, hogy nem a Mercedes háromfokozatú automatája váltogat, ennél sokkal többször váltanak sebességet, és gázfröccsöket is adnak visszaváltáskor. Valószínűleg egy augusztusi vasárnapon, hajnalban vették fel a filmet, a forgalom ugyanis láthatóan nagyon gyér volt a francia fővárosban. Nem tudni, ki vezette az autót, egyesek szerint egy Forma-1-es pilóta, mások szerint maga Lelouch. A rendező azt állította, hogy a végsebességét is elérte egyes szakaszokon a Mercedes, de elemzők megállapították, hogy legfeljebb 140 km/órával haladhatott, a tíz kilométeres távon az átlagsebessége 77 km/órára jött ki.