A gazdasági válság becsapódásával nekünk is át kellett gondolnunk a lehetőségeinket: mi van, ha a tesztautók és -motorok örömteli áradata megcsappan, de éppen el kéne jutni A-ból B-be. Ez van sajnos, elkényelmesedtünk az évek során, a bicaj vagy a BKV fel sem merült lehetséges alternatívaként. Nekünk egy motorizált saját járgány kell, igaz beérjük a legkisebbel is. Vállalkozásunknak természetesen nemesebb célja is van: be akarjuk bizonyítani, hogy létezik egy takarékos, olcsó és viszonylag kényelmes helyváltoztatási alternatíva, egy igazi válságjárgány.



A válság és a belpolitikai töketlenkedés hatásait még a legképzettebb közgazdászok sem tudják megjósolni, abban viszont nagy a konszenzus, hogy baj van és könnyen lehet, hogy még nagyobb lesz. Badarság lenne azt gondolni, hogy ha homokba dugjuk a fejünket, akkor szép csendben kibekkelhetjük ezt az egészet, igenis tenni kell valamit, hogy a profitéhes és könnyelmű amerikai hitelintézetek világgazdaságra mért álcsúcsosát tompítsuk.

Mit tud ilyenkor tenni egy elkényelmesedett és a végletekig elkényeztetett újságíró, aki hétről hétre megkapja a legújabb autókat és motorokat, ami miatt közvetlen környezete ha nem is utálja, de nem rajong érte és a túlpörgetett fogyasztói társadalom egy irritáló figuráját látja benne. Ezennel fityiszt mutatunk a körénk épített sztereotípiáknak és a legújabb járműcsodák méltatása mellett egy olyan fórumot is indítunk, amelyben a közlekedési tápláléklánc legalját mutatjuk be a saját bőrünkön keresztül. A cél az, hogy a lehető legolcsóbb motorizált közlekedési alternatívát népszerűsítsük, akár hiszik, akár nem, egy átlagautó telitankolásának áráért már lehet saját motorunk is, még egy tankolás áráért pedig hosszú hónapokig járhatunk is vele. Nincs hónapról hónapra emelkedő hitel, nincs dugóban ácsorgás, nincs parkolási díj és büntetés, igaz a száguldásról is le kell mondanunk és ez csak egy kompromisszum a sok közül.

Ezek után már csak egy mondat, hogy válaszoljunk is a címben feltett kérdésre: a motorizált járművek legalján kezdtünk el kutakodni, egy korszerű japán vagy olasz kismotor már erős túlzás lett volna, hiszen van ezeknél lényegesen olcsóbb megoldás is. Igen, ezzel a bloggal visszatérünk a gyökerekhez, kamaszkorunk legszebb pillanatait éljük ismét át, amikor a Babetta név még fényesebben csengett és még nem a vidéki presszók bejáratához letámasztott roncshalmazok gyűjtőneveként élt a köztudatban. Be fogjuk bizonyítani, hogy a babettázás igenis élő dolog, nem kell hozzá sok pénz csak egy kis elszántság. Mi elindultunk.