Megvesz valaki egy 1001 lóerős, 16 hengeres, 4 turbós Bugatti Veyront, aminek az ára körülbelül 1,5 millió euró. Majd nem tesz mást, mint szépen telefonálgatva elgurul az autójával ide-oda. A vezetés közbeni telefonálást persze mindenhol tiltják. Miért pont a kihangosítón spórolt veyronos barátunk?



 

 

Pár napja Texas államban egy nagy értékű ingatlan megtekintése után, éppen telefonjával a kezében vezette autóját a neve elhallgatását kérő tulajdonos, amikor egy buta pelikán alacsonyan repült, és megzavarta a telefonjával babráló sofőrt. Ami ezután történet, az már nem olyan vicces, ugyanis az Egyesült Államok területén használt 15 Veyron egyikét sikerült így tönkretennie. A pelikánnal való ütközést elkerülendő a vezető félrekapta a kormányt, és az útpadkára hajtott, ahonnan egy sós mocsár jó fél méteres iszapos vizébe kormányozta a világ leggyorsabb szériagyártású autóját. Persze a magas sótartalmú iszapos víz sem tehetett jót az egyedi bőrbelsőnek, de a kegyelemdöfést az adta meg a Bugattinak, hogy a sofőrnek nem jutott eszébe leállítani a W16-os motort, ami a mentőegység kiérkezéséig, körülbelül még 15 percig bugyborékolt, majd végleg megállt. A tanulság az, hogy egy szupersportkocsi megvásárlásával automatikusan nem tesz szert az ember remek vezetői készségre és magas autós kultúrára sem. Mivel Amerikában vagyunk, talán pert is nyerhet a tulaj a gyártó ellen, ha a használati utasításban nem szerepel a "Mit tegyünk, ha sós mocsárba hajtunk egy pelikán elől" szócikk.