babetta

Sziasztok!

Két hónapja az jutott eszembe, hogy veszek egy Babettát, mert központban lakom, és felesleges kétliteres automata kocsival járnom. Meg persze nyáron jobb is motorozni. Gondoltam kapok én 5-10 ezerért... Gondoltam... Egy régi, valamire való Babetta legalább 30 ezer forint. Akkor olyan ötletem lett, hogy veszek egy nagyon jó állapotú kétsebességest.

Nézegettem a neten, olyan 45 körül hirdetgették. Találtam Pesten egy '97-es évjáratút küllős felnivel, hosszú üléssel. Ez végső szériás gép, szalonállapotban - ez volt a hirdetésben. Szép világoszöld kép volt fent, illusztrációként. Felhívtam. Az eladó azt mondta, hogy ugyanolyan, mint a képen, csak küllős a felnije, de gyári állapotú, ülése, kormánya, akár az újé. 45-re tartotta, én 40-et ajánlottam érte, ha akkor is tetszik, amikor megnézem. Beleegyezett, én pedig felmentem Kecskemétről Érdre.

Majdnem agyvérzést kaptam, amikor kitolta a fekete Babettát... Az ülése kiszakadva, a gumik szétrepedve, ütött-kopott volt az egész. Azért kipróbáltam: a motorja csörgött, és erő se volt benne. Elköszöntem, átmentem a XVIII. kerületbe, ahol egy '89-es Babettát néztem meg, amely nem akart kettesbe váltani. Hazamentem.

Tovább keresgéltem az interneten. Paks és Marcali volt a következő lehetőség; Pakson egy '91-es, hosszú üléses, piros, kétsebességest hirdettek 45-ért, Marcaliban pedig egy német piacos, küllős felnis, hosszú üléses, gyárilag indexes fehéret. Persze az extrásabbat néztem ki. Kecskemét-Marcali 220 kilométer, de nem baj, kitartó vagyok. Szombaton elindultam Paksra megnézni a pirosat: egy majdnem gyári állapotú motort találtam, kulcskészlettel, pumpával, hátul új gumival, alkatrészekkel, egy plusz első külső és belső gumival. 40-ért elvihetem mindenestül - szólt az ajánlat.

Nagyon tetszett, de azért irány Marcali. Odaértünk, a tulaj kitolta a jól felszerelt kis fehéret - hát igen, a képen tényleg szép volt... Csalódással jöttem el. Hívtam a paksi számot, hogy visszafele megyünk érte.

Ez is hosszú üléses, tizennyolc éves létére gyári állapotú. Még csak negyven kilométert mentem vele, de nagyon szeretem. Annyit költöttem rá, hogy vettem egy kosarat hátra. Ha összeszámolom, akkor mégsem volt olyan olcsó, mert a pesti utam 220 kilométer volt, a paksi és marcali 530.

De legalább olyan motorom van, amire nem kell költeni!

Üdvözletem a "Babetta Blog" csapatnak!

Mint büszke Babetta 210 tulajdonos, a legnagyobb örömmel néztem a Babetta-mentés videóját. Hajrá és csak így tovább! A témával kapcsolatban szerintem fontos és érdekes információkkal rendelkezem, melyekről, úgy érzem, a szerkesztőségnek, esetleg a további olvasóknak is tudniuk kell, illetve lehet ,hogy a további olvasók mindenkinél többet tudnak...

Részemről a kilencvenes évek közepén vettem kéz alatt egy Babi 210-est jutányos áron. A külcsíny helyreállítása, az "optikai tuning" után hamar kiderült, hogy a moci egyáltalán semmi módon nem akar indulni, tehát sort kerítettem egy motorgenerálra. A fő hiba a hengergyűrű törése volt, de akadt mellette más érdekesség is...

Első megközelítésben beszereztem a hozzá tartozó robbantott ábrás gépkönyvet. A motorblokk szétszedése után azt vettem észre, hogy valami nem stimmel, ugyanis a gépkönyv robbantott ábráin feltüntetett alkatrészeknek a fele nem volt megtalálható a motorblokkban. Azt hittem, hogy erősen átvertek, de nem!

A hiányzó alkatrészek listájával elmentem az Ó utca 2-ben (kb. az ezredfordulóig) működő remek motoros boltba. Mint kiderült, a bolt vezetői közvetlen kapcsolatban álltak a Babettákat összeszerelő gyárral, a pótalkatrészeket és az információkat is közvetlen onnan szerezték be (már amíg működött a bolt). A meglepetés akkor ért, amikor leadtam a rendelési listát. Az általam kért alkatrészek szinte mindegyike a 210-es Babetta második sebességéhez kellettek (volna).

Amit a következőkben előadok, az nem az én agyszüleményem, hanem a motoros bolt tájékoztatása! A következőket hallottam:

A 210-es Babetta típust eredetileg kétfokozatosra tervezték, és eleinte két fokozattal is gyártották a nagyobb sebesség és takarékosabb üzemmód érdekében. Az első és a második fokozatot is röpsúlyos kuplungváltó indította. A tesztelések és az eladott darabok használata során azonban kiderült, hogy a második fokozatot indító váltó gyakorlatilag nem úgy működik, ahogy a tervezőasztalon elképzelték. Amiért a második fokozatot beleszerkesztették, azt a motor nem tudta teljesíteni. Állítólag a kétsebességes Babi 210-es lassúbb lett, mint az egysebességes.

További probléma, hogy a nem teljesült sebességnövelés mellett a második sebességet indító váltó rengeteg bosszúságot okozott, ugyanis a városi forgalomban gyakori, egyben nem megfelelő hirtelen váltáskor egyszerűen elnyíródott vagy eltörött. A videóban bemutatott, drága pénzen helyreállított és megvásárolt piros 210-es Babival is valószínűleg ez történhetett.

Az én 210-es Babettámnál kiderült, hogy azért nincs benne a második sebességhez szükséges összes alkatrész, mert azt a gyárban már bele sem rakták! Állítólag a gyártó úgy korrigálta a rossz műszaki fejlesztést, hogy a kétsebességes Babettába a továbbiakban már nem rakta be a második sebességet. Nekem is egy ilyen: "egysebességes kétsebességű" 210-es Babettám van.

Részemről az "egysebességes kétsebességű" Babettával simán teljesítem az álomhatár 52 km/óra sebességet. Sőt mi több, ezen túlmenően azt hallottam, hogy ha a kipufogódob fojtását kivesszük, a Babi elérheti a 60 km/óra sebességet is, van akinek már sikerült, csak városi forgalomban egy kicsit hangos.

Ennyit a személyes tapasztalatomról és az általam hallott legendákról. Sosem dolgoztam a Jawa gyárban, tehát csak a mendemondára támaszkodhatom. A sikertelen műszaki fejlesztést a Jawa valószínűen nem reklámozta túlságosan. Azt, hogy az "egysebességes kétsebességű" műszaki kivitel után milyen megoldást találtak a rendesen működő második fokozatra: nem tudom. Lehet, hogy feltárták a hiba okát és újra elkezdtek "kétsebességes kétsebességű" Babettát gyártani. Mindenesetre létezett és a mai napig fut egy széria, amelyből a második sebességet gyárilag kihagyták. Mint mondtam, nekem ilyen van.