babetta

A hazai pályán mindent beleadó prémium márkák bemutató csarnokának mérete, építészeti megoldásai, ötletessége és színvonala is kiemelkedik a többiek közül. Röviden megpróbáljuk összefoglalni az elképesztő méretű vásárváros két végén fekvő épületek érdekességeit.

Közel félszáz lépcső megmászása után tárult elénk a leghatalmasabb és a legkülönlegesebb belső tér, amit a szalon önálló kiállítói közül a bajor BMW épített fel. Nem akkora a panoráma, mint a Citadelláról, de itt is földbe rögzített messzelátók segítik a tájékozódást. Ezek nem a hoszteszeket hozzák közel, hanem egy-egy kocsira fókuszálva szemünk elé vetítik a becélzott jármű műszaki paramétereit, legnagyobb számokkal a károsanyag-kibocsátásukat. Talán nem a véletlen műve, hogy az X5 M változatára nem tudtuk ráirányítani az álkukkert.

 Sok minden más is a környezetvédelemről szólt a BMW-nél, a bejáratnál osztogatott tiszta víztől kezdve a látogatók között olvadozó kétméteres jégtömbökön át addig a szerkezetig, amelyet működtetve mi magunk lehettünk elméletileg egy kiválasztott hibrid benzinmotorjai. A berendezés egy szobabicikli elvén működött; ráülve kiválasztottuk mondjuk az X6 hibridjét, majd tekerni kezdtünk, s az elénk szerelt képernyőn már láttuk is, hogy töltjük az akkumulátort. Jöttek az emelkedők és lejtők, hol könnyebb, hol nehezebb volt pedálozni, miközben a képernyőn azt láttuk, mikor dolgozik az elektromotor és mikor a benzines.

Az épület legmonumentálisabb része az amerikai ovális versenypályákhoz hasonló út volt olyan tízméteres magasságban. A csarnok szélén körbefutó pályán rendszeresen köröztek a különböző BMW-k, biztonsági okokból persze nem lehetett átvenni az irányításukat. Emellett az egész kiállítótér dizájnjának tisztasága és egyszerűsége nyűgözte le az embert a BMW-nél. A nagy rivális Mercedes-Benz más stílust követett.

 A Frankfurt városa felőli főbejárat melletti Mercedes-épületben vörös szőnyeg fogadja a látogatókat. Már a belépés előtt bíztató a kínálat: a sötétített üveggel borított épület kirakatában a Maybachtól a Smartig néhány darabos ízelítőt ad a Daimler-konszern a kínálatából. Itt is lépcső vezet fel a szintén hatalmas, de a BMW-nél megismertnél kisebb kiállítócsarnokba, ahol az egyik legnagyobb sztár, az SLS AMG az első látnivaló. A sajtónapokon még hozzá lehetett férni, később már nemigen.

 Miközben a BMW-nél a magasan körbefutó pálya ovális alakú, a Mercedesnél maga az épület belseje az, a tetőből is mindenféle ívek kanyarognak lefelé. Más érzése van az embernek, mint a konkurensnél: ott egyszerűbb, de grandiózusabb minden, míg itt puccosabb a belső tér kialakítása. A felvágás már az újdonságokat beharangozó show idején is feltűnt, egyetlen más márkánál sem láttunk annyi világsztárt, mint a Mercedesnél leterített néhány ezernyi négyzetméteres vörös szőnyegen.

Nincs ott Frankfurtban a japán Honda, Nissan és Mitsubishi, valamint a GM és a Ford amerikai márkái. Az rendben, hogy utóbbiakból alig adnak el Európában, de egyrészt mégiscsak a kétévente megrendezendő világelső szakmai kiállításról van szó, ahol csak újságíróból tízezer jelent meg vagy száz országból, másrészt a világ legnagyobb autógyártói ezek.

 Nyilván nem az a helyzet, hogy ne lett volna pénzük egy sarkot berendezni, inkább az történhetett, hogy nem voltak képesek milliókat rászánni (mint például a BMW és a Mercedes), hogy a méretükhöz méltó standot felépítsenek. Tisztelet a megjelenésért - a japán és amerikai márkák közül - az említetteknél kisebb Subarunak és Chryslernek, sajnos így utóbbi nyerte el szimpátiánk mellett a kiállítás szegénye címet.

 A Jeep, a Chrysler vagy a Dodge rajongói biztos elmorzsoltak néhány könnycseppet, amikor meglátták, hogy az anyacéget felvásárló Fiat látványos standjának a sarkában kaptak csak helyet, az Alfa Romeón és az Abarthon is túl. A vasárnap záródó eseményen a három márkából összesen nyolc-tíz kocsit állítottak ki. Igazi újdonság híján érdeklődő is alig volt ott jártunkkor, miközben vagy száz méterre a Ferrari és a Maserati standjánál lépni se nagyon lehetett.