babetta

A körülötte terjengő benzinszag jelezte, valami nincs rendben. Hiába költött rá Gyula bácsi, az előző tulajdonos 17 ezer forintot, az egyéves garázsfogság megtette nem éppen jótékony hatását: Babettánk csak kerékpár-üzemmódban működött. Biciklinek viszont túl nehéz, nem engedik fel a fogaskerekűre, meg hát szorult belénk valamennyi büszkeség - mégiscsak ciki, ha tekerés közben lengén öltözött biciklis lányok visszamosolyognak előzés után.

Babettánk tehát platóra, majd szerelőhöz került. Úristen, mi ez? - kérdezte a Mester, amikor betoltuk a kapun, de azért készségesen állt neki a munkának. Abban bíztunk, hogy kitisztítja a karburátort, és tökéletes kondícióban kapjuk vissza kedvenc kétkerekűnket, azt viszont nem is reméltük, hogy szoros összefüggésekre derül fény mopedünk és a luxusautók, valamint a hajdan volt csehszlovák és a jelenlegi tajvani és indiai alkatrészipar között. Az pedig csak rémálmainkban szerepelt, hogy gyakorlatilag megtöltik majd a narancssárga kosarat a kicserélt darabok.

Nem volt ez egy rossz motor - tört elő az őszinte vallomás az unalmas japán robogókat javító szakemberből, amikor dolga végeztével visszamentünk hozzá.

Egyre biztosabbak vagyunk benne, jó döntés volt Babettát venni. Még nem is használtuk, máris mennyi meglepetést okozott.

Mondhatnánk, hogy a Babetta-blog előkészítéseként közöltünk tavaly márciusban cikket a Jawa 550 Pionyrról, de azért ez nem fedi teljesen a valóságot. A lényeg persze nem ez, hanem hogy a Veterán Autó és Motor magazinnal élő és gyümölcsöző együttműködésnek köszönhetően van egy remek anyagunk Parezről, a több mint félszáz éves csehszlovák kismotorról, amelyet joggal tekinthetünk kedvenc Babettánk közvetlen felmenőjének.

Ha feltételezzük, hogy új olvasók tömegeit érjük el a Babetta-bloggal, nyilvánvaló, hogy sokan közülük lemaradtak a Tuskót méltató írásról, amelyet azonnal pótolni lehet a képre kattintva.

A Pionyr maximálissebesség-értékére pillantva pedig az eddigieknél is világosabban látszik: van még mit fejlesztenünk a mi kis Babettánkon.

Véleményeket, ötleteket, Babettás élményeket, fotókat, sztorikat és videókat erre a címre várjuk.

A net örömteli módon hemzseg a babettás videóktól, ám az alábbi gyöngyszem egy tanmesének is elmehetne, hogy mi sül ki abból, ha néhány tégla, egy aknafedél és egy szemmel láthatóan meggyötört állapotban lévő libafos színű Babetta áll rendelkezésünkre a végtelen mennyiségű szabadidőnk eltöltésére. Így jár mindenki, aki nem tiszteli a Babetta fejlett technikáját és hatalmas erejét. Amúgy az egykerekezési kísérletekért jár az öt pont.

Rossz belegondolni, mi mindenről maradtak le a nyolcvanas években még nem létező mai fiatalok. Csak egy példa a helyzet súlyosságának érzékeltetésére: előfordulhat, hogy a Macskafogó számukra a második részt jelenti, ami után az elsőre már nem kíváncsiak. Mi, akik láttuk, tudjuk, mekkora veszteség ez nekik.

Felelősséggel tartozunk az utánunk következő generációkért. A Babetta nekik csak egy szó, jelentés nélkül. Mi is igyekszünk minél többet tenni azért, hogy megtöltsük e hét karaktert - és a blogot - tartalommal, de nem érhetünk az igazán autentikus források nyomába, amilyen Görbe Nóra és Szikora Robi duettjének házi készítésű videoklip-változata.

A gazdasági válság becsapódásával nekünk is át kellett gondolnunk a lehetőségeinket: mi van, ha a tesztautók és -motorok örömteli áradata megcsappan, de éppen el kéne jutni A-ból B-be. Ez van sajnos, elkényelmesedtünk az évek során, a bicaj vagy a BKV fel sem merült lehetséges alternatívaként. Nekünk egy motorizált saját járgány kell, igaz beérjük a legkisebbel is. Vállalkozásunknak természetesen nemesebb célja is van: be akarjuk bizonyítani, hogy létezik egy takarékos, olcsó és viszonylag kényelmes helyváltoztatási alternatíva, egy igazi válságjárgány.